A lakosság körében elterjedt bölcsességek hallatán a fogorvosok a fejüket csóválják.
És joggal, ők ugyanis tudják, milyen következményekkel járhatnak a rossz szokások. Összegyűjtöttünk pár jól ismert, tipikus tévhitet a fogápolással kapcsolatban.
A lakosság körében elterjedt bölcsességek hallatán a fogorvosok a fejüket csóválják. És joggal, ők ugyanis tudják, milyen következményekkel járhatnak a rossz szokások. Összegyűjtöttünk pár jól ismert, tipikus tévhitet a fogápolással kapcsolatban.
Egyesek szerint az íny és a fogak erős dörzsölése a hatékony megoldás, mások a gyenge, sérülékeny fogakat az örökletességnek tudják be. Mint mindennek, bizonyos fogápolási szájhagyománynak és technikáknak is megvannak a valós alapjai, de sajnos nem mindegyik igaz, vagy csak részben az. Az ezekhez hasonló tévhitek, amennyiben nem teljes körű információval rendelkezünk, súlyos károkat is okozhatnak. Lássuk, mik ezek a hiedelmek!
1. "A tejfog ápolása nem fontos."
Nem igaz. Nagyon fontos, hogy egészségesen tartsuk a tejfogakat is. Ha már a tejfogak is rosszak, szabad utat adhatunk a baktériumok megtelepedésének, arról nem is beszélve, hogy a tejfogak ápolásával kis mértékben késleltethetjük a csontfogak kinövését, ezáltal megőrizve azok épségét. Ezen kívül az alapos rágás és a tiszta beszéd (hangképzés) elengedhetetlen eszköze az ép fogsor, amihez a folyamatos szájápolás nem elhanyagolható.
2. "Örökletes a rossz fog."
Csak részben igaz. Mindenki a saját fogainak épségéért felelős. Ami örökletes, az a szuvasodás elleni védekezőképesség. Ez inkább attól függ, hogy mennyire segítesz a génjeidnek. A géneken változtatni nem lehet, de támogatást adhatsz nekik, méghozzá megfelelő megelőzési eszközökkel. Még a legjobb örökletes tulajdonságok is tehetetlenek a rossz fogápolási szokásokkal szemben.
3. "A fluoridok egyáltalán nem fontosak."
Nem helytálló. A flourid egy hasznos hatóanyag, amely védi a fogzománcot és megakadályozza, hogy a baktériumok elszaporodjanak. A legtöbb fogkrém ezért tartalmaz nátrium-fluoridot, hiszen az védi a fogfelszínt és segít a fogszuvasodás elleni védelemben. Egy hasznos tipp: ajánlott jódozott vagy fluoridtartalmú sóval főzni, mert így evés közben is megfelelő mennyiségű fluoridhoz juthat szervezetünk.
4. "Csak az erős dörzsölés tisztítja a fogakat."
Épp ellenkezőleg. Ha túl erősen vagy túl durva sörtéjű fogkefével mossuk a fogakat, fennáll annak a veszélye, hogy a fogzománc "eltűnik", vagy lekopik. Ilyenkor a fogíny is megsérülhet, melynek visszahúzódásával a fognyak szabadon marad, vagy fogínygyulladás alakul ki, mely pedig duzzadtsághoz és vérzéshez vezethet. A különböző, akár ebből adódó fogpanaszok kialakulása innentől kezdve csak idő kérdése. Ajánlott kicsi, söprő mozdulatokat végezni fogmosás során a piros résztől haladva fölfelé a fehér felé, tehát a fogínytől a fog felé.
5. "A rágógumi pótolja a napi fogmosást."
Téves! A rágógumi soha nem helyettesítheti a fogmosást! Bár támogathatja a szájhigiéniát úgy, hogy fokozza a nyáltermelést, ezáltal fontos ásványi (és védekező) anyagokhoz juttatja a szervezetet és a fogakat, erősítve a fogzománcot. Azonban ügyeljünk a rágógumi cukortartalmára, hiszen csak az alacsony cukortartalom képes - a megfelelő szájhigiéniai feltételek betartása mellett - akár a fogszuvasodás megelőzésének hozzásegítéséhez.
6. "A fogfehérítés nem árt."
Legyünk óvatosak! A fogfehérítés - bleaching- alkalmával, kémiai folyamattal fehérítik a fogakat, és ez alatt erős folyamatok zajlanak a szájüregben, mialatt megtörténhet, hogy a fehérítő anyag a laza tömésekbe és a fogak közötti résekbe jut, károsítva az idegeket. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a hidakat és a koronákat nem lehetséges fehéríteni, a fehérítés hatása pedig csak fél évig tartós aktívan.
7. "Teljesen elhasznált fogkefét kell csak lecserélni."
Valójában kéthavonta ajánlott új fogkefét beszerezni, 12 hét után ugyanis 30 százalékkal csökken a sörték tisztító hatása, és ennek fokozatossága kimutatható akár hetente is. Egy tudományos felmérésből kiderül; hazánkban évente csak hétmillió fogkefét adnak el, ami egy lakosra vetítve átlagosan 0,8 fogkefét jelent. Nyugat-Európai országok esetében ez viszont átlagosan 2-3 fogkefe. Ajánlott bármilyen betegség (megfázás, herpesz) után is új fogkefét venni, így elkerülhetjük az újrafertőződést.
Láthattunk tehát hét olyan megállapítást, melyek vagy csak részben, vagy egyáltalán nem igazak. Egy biztos: a szájhigiéniával kapcsolatos ismereteink bővítése elengedhetetlen, és folyamatos kell, hogy legyen, hiszen csak így előzhetjük meg a problémákat és tehetünk minél többet fogaink épségéért.
Vissza
